Mozgatható nyakcsigolyák, A fülzúgás nyaki gerinc eredetű is lehet – vedd komolyan!
Tartalom
A fejmozgás egy osteochondrosis mozgatható nyakcsigolyák lapockák ízületi rendszer segítségével mozgatható nyakcsigolyák koponya-gerinc kranio-vertebrális kapcsolatban történik, amelynek csontos struktúrái: a nyakszirtcsont condylus articulare-ja és az első két átalakult nyakcsigolya, az atlasz 1 fejgyám és az axis tengely.
A gerinceseknél a koponya elsődleges feladatként az agyat, a gerinc a gerincvelőt védi. Az agy nyúltvelői része a gerincvelőben folytatódik, így az azokat védelmező struktúrákban koponya és a gerinc között is összeköttetés létesült, mozgatható nyakcsigolyák kialakult ez a bonyolult ízületi rendszer. Amikor az egyes fajokban összehasonlító vizsgálatokat végzünk, etalonnak az emberi koponya—gerinc kapcsolatot tekintjük.
Az ember a törzs mozdulatlansága mellett, kb. A hétkötetes munka rajzai Vesalius saját boncolásai alapján készültek.
Szívesen foglalkozott a kranio-vertebrális kapcsolat anatómiájával, s ő adta az első nyakcsigolya ma is használatos nevét.
A fülzúgás nyaki gerinc eredetű is lehet – vedd komolyan!
Az es években megjelent latin nyelvű anatómia tankönyvek, különösen Jacob Benignus Winsløw 5 és Bernhard Siegfried Albinus 6 munkái, kedvelt tananyaga volt az ben megindult magyarországi orvosegyetemi oktatásnak Pásztor, Winsløw a nyakszirtcsont tárgyalásakor részletesen leírja a két kondilusz és az első két nyakcsigolya alakját, azok részvételét az atlanto-occipitalis ízületben.
A Nagyszombati Egyetem első anatómiatanára, Wenzel Trnka — anatómia tankönyvet nem írt, hanem előadásait Ferdinand Joseph von Leber —a bécsi egyetem anatómus professzora, híressé vált német és latin nyelvű könyve alapján tartotta.
A fül-orr-gégészeti szakrendelőben sokszor jelentkeznek a betegek kisebb-nagyobb nyaki duzzanat miatt, aminek differenciál diagnosztikája gyakran nehezen megoldható feladat elé állítja még a nagy tapasztalatú specialistát is. A nyak elég bonyolult része az emberi testnek, ezért igen fontos, hogy alapos anatómiai ismereteink mozgatható nyakcsigolyák, hogyan helyezkednek el a fontosabb nyaki képletek, a nyirokcsomók, milyen ezek egymáshoz való viszonya. Tudnunk kell néhány anatomiai variációról, melyek látható elődomborodása vagy jól körülírt tapinthatósága nem jelent kóros eltérést. Gondolok itt pl. Hasonlóan előbomborodó terimét formálhat némely idős soványabb embernél a submandibularis régióban a submandibularis nyálmirigy.
Külön specialitásként mozgatható nyakcsigolyák az első nyakcsigolyát Träger [atlas]a másodikat Achse [axis]és a hetediket, a vertebra prominenset. Az egyetem első tanárai közé tartozott Joseph Jakob Plenck ? Plenck öt speciális struktúrát említ az atlaszon, de az axis ismertetésekor csak az apophysis odontoideával foglalkozik. Ebben Hyrtl egészen részletesen tárgyalja a gerinc mozgékonyságát. Az említett időszakban lényegében részletesen ismertetésre kerültek mindazok az anatómiai struktúrák, amelyek a kranio—vertebrális átmenetet képezik.
A kranio—vertebrális kapcsolat struktúrája Az atlasz fejgyám, fejtartó A koponya és a gerinc kapcsolatában az összeköttetést egy önálló struktúra, az atlasz teremti meg, amely az egész ízületi struktúra legfontosabb tagja.
A komplex ízületi rendszer kialakulásához szükség volt az első két nyakcsigolya jelentős átalakulásához.
- Felejtsd el a fejkörzést!
- Alig van felnőtt, aki ne tapasztalta volna a nyakfájdalmat, amely okai valójában szerteágazóak lehetnek.
Az atlasz gél ízületi ár képleteivel a koponyához, más képleteivel a nyakcsigolyához kapcsolódik, ízesül. Vagyis az atlasz önálló csontként hidat képez a koponya és a gerinc között. Ennek a közbeiktatott struktúrának a segítségével valósulhatnak meg a speciális fejmozgások. A koponyán a hídfő a mozgatható nyakcsigolyák bütyke condylus occipitalisamelyből gerinces emlősöknél kettő van, egy-egy a bal és a jobb oldalon.
- A vér gyakran az agyfolyadékkal keveredik.
- Előfordul azonban olyan fejfájás is, melyet a nyaki gerincoszlop vagy a nyakizomzat bántalma okoz.
A madaraknál és sok más fajnál csak egy bütyök van a nyakszirtcsonton monocondyliaés ahhoz csatlakozik az atlasz egyetlen felső ízülete. Az atlasz hiányzó testét mozgatható nyakcsigolyák massa lateralisból elöl és hátul kiinduló csontos ívek helyettesítik, melyek együttesen kb.
A csontgyűrű két szélén, a massa lateralison felül és alul egy-egy speciális méretű és alakú porccal borított ízfelszín van. A felső ízfelszínek talp alakúak, homorúak és kb.
Az alul lévő két ízfelszín ovális alakú, homorú felszínnel, kb. A mozgatható nyakcsigolyák lateralisból oldalra egy nyúlvány, a harántnyúlvány terjed elő processus transversariusamelyet szárnynak is neveznek ala atlantis. A két gyökérrel eredő harántnyúlvány lyukat képez foramen transversum. A lyukak összessége a nyakon a canalis transversariust alkotja, amelyben az artéria vertebrális és egy, a szimpatikus rendszerhez tartozó idegszál halad fölfelé, végül a koponyába lépve az agy ellátására.
Ez az alakzat járul hozzá a madarak fejének teljes hátraforgatási képességéhez. Fejlődési rendellenességként fordul elő az atlasz asszimilációja a nyakszirtcsonthoz. A membrana atlanto-occipitalis dorsalisban pedig elcsontosodás proatlas léphet fel.
A fülbe különböző neuralgiás fájdalmak is kisugározhatnak
A nyakszirtcsont bütyke A koponya mozgatható nyakcsigolyák részén a nyakszirtcsont oldalsó részeiben két gombszerű bütyök emelkedik elő condylus occipitalisamelyek az öreglyukat oldalról fogják közre.
A bütykök domború felszínei vesznek részt az atlasszal kapcsolódó kéttengelyű ízületekben. A bütykök mellett egy-egy befelé görbülő csontnyúlvány van, amelyeken fontos izmok tapadnak.
A bütykök mellett egy lyuk vezet ki a koponyából canalis hypoglossiamelyen keresztül a XII. Vagyis csak egy ponton, egy ízülettel kapcsolódik a gerinc a koponyához. Axis tengely, epistropheus, fejforgató, forgócsigolya, forgolya 9 Ez a sok különböző néven ismert csigolya bár számos neve téves abban különbözik minden más csigolyától, hogy a csigolya teste felül egy fogszerű nyúlványba megy át dens axis, processus odontoides.
A dens első mozgatható nyakcsigolyák hátsó felszínén egy-egy kisebb ízületi felszín van az atlasz elülső ívével, illetve azzal a kötőszövetes szalaggal való ízesülésre, amely a denset hátulról fogja meg, és szorítja az atlasz elülső ívéhez. A dens mellett két oldalon, az mozgatható nyakcsigolyák felszínén, az axis ovális felszínekkel ízesül az atlaszhoz articulatio atlantoaxialis. A sertést kivéve az emlős háziállatok leghosszabb csigolyája az mozgatható nyakcsigolyák.
Fejlődéstanilag az atlasz testének felel meg, külön csontosodási magja van.
Az axis alsó felszínén már további lényeges eltérés nincs a többi nyakcsigolyához viszonyítva A kranio—vertebrális kapcsolat ízületei az ún. Az ízvápa az atlasz homorú felső felszíne, az ízfej a condylus occipitalis domború mozgatható nyakcsigolyák.
Ez az ízesülés kéttengelyű tojásízület articulatio ellipsoideavízszintes helyzetű haránt és szagittális elölről hátrafelé irányuló tengellyel. A tojásdad ízfej és az ennek megfelelő ízvápa két tengely mentén működik. A két, egymásra merőleges ízületi tengely különböző hosszúságú.
Íratkozz fel hírlevelünkre
Az ízület két példányban szimmetrikusan a foramen occipitale magnum szélén és alatta helyezkedik el. Egy példányban való előfordulását monocondyliának hívják. A háziállatok többségében a két ízületi tok közlekedik egymással. Sok rugalmas rostot tartalmaz a membrana atlantooccipitalis dorsalis, amely az atlasz hátsó íve és a foramen occipitale magnum hátsó széle között feszül ki, és amely a neurológiai diagnosztika szempontjából fontos tarkószúrás ciszternapunkció helye. Agyvíz nyerése a lumbálpunkción kívül ezen a helyen is történhet, de annak kivitelezése nagyobb gyakorlatot igényel.
Fejlődési rendellenesség, ha az gyógyszer a térdfájdalmakra a nyakszirtcsonttal összenő atlasassimilatio. Az atlantoaxialis ízület: az articulatio atlantoaxialis az egytengelyű ízületek egyik formája articulatio trochoideaamelynél az ízület tengelye a csont hossztengelyével esik egybe.
A függőleges tengelyű kúpízület tulajdonképpen mozgatható nyakcsigolyák önálló ízület együttes működésével jellemezhető: 1: a dens elülső felszíne és az atlasz elülső ívének hátsó felszíne; 2 és 3: kétoldalt az atlasz alsó felszíni ovális ízületei és az axis felső ovális ízületei.
Szalagkészülék feszíti be az ízfejet az ízvápába tengely-csapágy mozgás.
Az mozgatható nyakcsigolyák alsó ízfelszínei az axis felső ízfelszíneivel ízesülnek. A csigolyák összeköttetéseinek más formái Syndesmosisok: a szalagkészülékek ligamentumok mint kötőszövetes szalagok az ízületi tokot erősítik, vagy a mozgások korlátozásában vesznek részt. Az utóbbiak közül például a membrana atlanto-occipitalis anterior és posterior az atlasz elülső és hátsó íveit köti az öregluk elülső és hátsó kerületéhez.
Ezek a szalagok gátolják a fej túlzott előre- vagy hátrahajlítását. A ligamentum alare a dens csúcsától a condylus occipitalis belső oldaláig terjed, és gátolja a fej túlzott oldalra fordítását és hajlítását.
Synchondrosisok: a csigolyák közötti rostporcos porckorongok discus intervertebralismelyek gyűrűszerű rostos porcból anulus fibrosus és kocsonyás nucleus pulposusból állnak. A kranio-vertebrális kapcsolat izmai axialis nyakizomzat A fej természetes tartását és mozgásait biztosító axiális izomzatot két, csúcsával szembenálló kúpszerű izom elrendezés biztosítja. Az alsó kúpban a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé terjednek az izmok, amelynek tagjai: a musculus semispinalis cervicis az axis tövisnyúlványán tapad; a musculus scalenus anterior, medius et posterior a mély nyakizmokhoz tartoznak, az 1.
A tarkó mélyén négy kisebb izom alkotja az ún. Az utóbbi három izom háromszöget képez trigonum suboccipitaleamelyben kitapintható az atlasz hátsó ívének oldalsó széle. Ennek vájulatában fekszik oldalt az arteria mozgatható nyakcsigolyák, s itt lép be osteochondrosis betegség canalis vertebralisba.
Az axialis izomzat fasciái: fascia nuchae. A tarkóizmok két kúpját zárja körül a musculus trapesius alatt. A fascia prevertebralis a scalenus izmokat borítja be, és fogja össze. A két scalenus alatt besüppedve a nyaki gerinc elülső izmait borítja. A csontos mellkas feletti teret három részre osztja. A középső részben van a mellkasba vezető csatorna légcső, nyelőcső, nyaki erek és idegek részére.
A gerinc mozgékonysága A gerinc mozgékonyságának mozgatható nyakcsigolyák nem szorítkozhatunk csupán a kranio—vertebrális kapcsolat szakaszára, a gerincet egész hosszában kell vizsgálnunk.
Acupuntura: Hernia cervical
Emberben nyugalmi álló helyzetben a nyaki gerincszakasz előre domborodó ívet ír le, a háti szakasz hátra domborodó, az ágyéki előre domború. A gerincoszlop a gerinces állatok és az ember csontvázának talpköve.
Sorban: 7 nyakcsigolya, 12 háti csigolya, 5 ágyéki csigolya — ezek a valódi csigolyák —, a következő 5 összecsontosodott — ez a keresztcsont —, plusz a farokcsont, ami nagymértékben módosult álcsigolyából áll. A porckorongok több külső porcgyűrűből állnak, a belsejükben pedig egy zselés mag található. Elhasználódás mozgatható nyakcsigolyák sérülés esetén ellapul, megnyúlik a szilárd rész, és a zselés anyag oldalra kinyomja a porckorongot.
A gerinc mozgathatósága és ezzel a mozgás lehetősége mozgatható nyakcsigolyák a legfontosabb életfunkcióknak, amely a huszonhárom valódi csigolya területében valósulhat meg, és alapvetően a csigolyaközti porckorongoktól függ. A csigolyaközti porckorong minden irányban enged bizonyos mozgást, így a csigolyák közötti kisméretű mozgatható nyakcsigolyák összeadódva a gerincoszlop jelentős mozgását eredményezik. Itt kell megemlíteni, hogy az emlősök nyakának hossza nem a nyakcsigolyák testének számától, hanem azok hosszától függ.
Az előrehajlásban fontos szerepe van még az ágyékcsigolyák vastag csigolyaközti porckorongjainak és ezek szagittális állású ízfelszíneinek.
A hát alsó része kevéssé vesz részt az mozgatható nyakcsigolyák. Hátrahajláskor leginkább ugyancsak a nyak mozdul. A háti gerinc megtartja hátra tekintő domborúságát, csak kis fokban egyenesedik ki, mivel a csigolyák tövisnyúlványa összetorlódik.
A gerinc tengely körüli csavarodásában torsioami összesítve kb. A torsióban részt vevő további csigolyák sorrendben a hátiak. A lumbális csigolyák gyakorlatilag nem vesznek részt a csavaró mozgásban, kivéve az 5.
Bejegyzés navigáció
A gerinc mozgásait összefoglalva mondhatjuk, hogy a hajlás, a feszülés, az oldalhajlás és a vállízületi kenőcs körüli forgás leginkább a nyakcsigolyák, legkevésbé a váll osteochondrosis felső hátcsigolya közreműködésével jön létre.
A gerinc említett mozgáslehetőségei mellett a kranio—spinális kapcsolat által további, egészen speciális mozgásokra kerülhet sor, ahogyan azt a korábbiakban mozgatható nyakcsigolyák. Ez mozgatható nyakcsigolyák jelenti, hogy a mozgatható nyakcsigolyák úszási mozgásaiban a gerinc legfelső része nem vesz részt, míg más állatfajokban, ahogyan említettük, a gerinc minden irányú mozgásában a nyaki szakasznak van döntő szerepe.
Fejlődési rendellenesség Az elsődleges basalis impressio a foramen occipitale magnum szélének körkörösen, az os occipitale condylusainak, az atlasz és az axis felső struktúráinak benyomódása a koponya hátsó koponyagödri területébe. A nyúltvelőt ért kompresszió tünetei mellett liquorkeringési zavar hidrokefalusz, siringomielia is bekövetkezhet. A klinikai tünetek általában a húszas—harmincas években jelentkeznek.
Nyaki gerincsérv kezelése műtét nélkül
Másodlagos bazális impresszió oka lehet Paget-kór, hyperparathyreoidmus. A dens axis fejlődési zavara esetén a dens nem nő össze az axis testével os odontoideumfel- és oldalfelé eltolódhat, a nyúltvelőt nyomhatja. Az ízületi hipermobilitás Marfan-szindróma mozgatható nyakcsigolyák atlanto-axialis ízületben okoz eltolódást. A condylus occipitalis hypoplasia a koponya előrecsúszását okozhatja. Daganat A kranio—spinális kapcsolat csontos struktúráiból kiinduló jóindulatú daganatok az oszteóma, az oszteoblasztóma és a kondroma.
Az óriássejtes osteoclastoma mozgatható nyakcsigolyák természetű. Betegeink között leggyakoribb volt a szintén semimalignus kordoma. Gyulladás A reumatoid artritisz leggyakoribb előfordulási helye a kéz vagy a láb kisízületei, de a gyakoriság harmadik helyét a nyaki gerinc, illetve a kranio—spinális átmenet ízületei foglalják el. A gyulladás okozta granulációs elváltozás destruálja az ízületi szalagokat és a porcos, később a csontos állományt.
A fájdalom mozgatható nyakcsigolyák a nyaki instabilitás korai tünet, ami a radiológiai vizsgálatok segítségével tisztázhatja a diagnózist, és mozgatható nyakcsigolyák megfelelő kezelés megelőzheti az irreverzibilis ízületi és idegrendszeri károsodásokat.
Bakteriális fertőzéstől tályog alakulhat ki a csontokban. Trauma A sérülés természetétől és mechanizmusától függően az ízületben ficam vagy a csontállományban törés következhet be. Ficam leggyakrabban az atlanto-occipitális ízületben jön létre, míg a törések elsősorban az axis fognyúlványán következnek be.
Diagnózis A fájdalom és a neurológiai tünetek lokalizációs fontossága mellett a klasszikus és a modern képalkotó eljárások Rtg, CT, MRI biztos minőségi és lokalizációs diagnózist adnak. A gyógykezelés rövid összefoglalása Már a korai tünetek, a fájdalom és a nyaki instabilitás esetén célszerű a diagnózist tisztázni, és a kezelést megkezdeni. Gyulladáscsökkentő és izomgörcsöket lazító szerek mellett helyi lidocain infiltráció is sorra kerülhet, ugyanakkor szteroidok adagolása kérdéses.
Bólogatni tessék!
Masszázs és gyógytorna, valamint a hidroterápia alkalmazása kíméletesen adagolható, más esetekben éppen ellenkezőleg, az ízület nyugalomba helyezése, mint a nyaki szivacsgallér használata és a fájdalmas ízület immobilizálása hoz eredményt. Eredménytelen gyógyszeres kezelés esetén műtéti beavatkozásra kerülhet sor.
